2.A nagy meglepetés

Na hoztam a következő részt bár nem adtatok visszajelzést hogy tetszik-e vagy nem, de mindegy. megin megkérlek hogy ha elolvassátok írjátok le róla a véleményetek nekem nagyon fontos, hogy mit gondoltok róla. Ebben a részben Kendrának egy nagy meglepetésben lesz része. És kérem a kommenteket...Jó olvasást:DD



Másnap az izgalom miatt már korán talpon voltam, frissen és nagyon izgatottan.
-Jó reggelt anya!!!-rohantam be (igaz még pizsiben) anya szobájába...-Ébresztő készülnünk kell mindjárt indul a gépem!!!!
-Óóó...Kendra még csak nyolc óra és a géped csak délután indul-motyogta fél álomban.
-Tudom, tudom, de annyira várom már, nem tudtam tovább aludni!-ugráltam az ágya mellett.
-Rendben kelek és megcsinálom a reggelidet.
-Nem kell hiszen én már megcsináltam elkészülök és ehetünk is!-hencegtem...
Amíg anya kivánszorgott az ágyból én elkészültem és kicsinosítottam magam. Lerohantam a lépcsőn és leültem az asztalhoz reggelizni.Anya nagyon szótlan volt reggeli közben így nem bírtam tovább megkérdeztem:
-Mi a baj anya, talán nem ízlik a reggeli?
-Dehogy is nem, nem ez a baj...-mondta csüggedten.
-Akkor meg miért voltál egész idő alatt ennyire szótlan?
-Csak azért kicsim, mert egy egész hónapig leszel távol tőlem és nagyon fogsz hiányozni.
Miközben ez mondta pár könnycsepp gördült le az arcán.
-Te is nekem-törültem le a könnyeit-De majd mindent elmesélek és mindennap beszélünk,ja és apa azt mondta, hogy ha akarod te is eljöhetsz hozzá.


Egy hosszas beszélgetés után végre elindultunk a repülőtér felé. A bőröndöket bepakoltuk a kocsi csomagtartójába, én meg beültem anya mellé. Nagyon csöndben volt egész úton, aztán se szó, se beszéd letért az útról és másfelé vette az irányt. Nem tudtam mit csinál, csak azt hogy ha nem sietünk lekésem a gépem.Végül megkérdeztem:
-Hová megyünk? Nem erre van a repülőtér vissza kell fordulni azonnal!
-Tudom hogy nem erre van, csak egy kicsi kitérőt teszünk ne aggódj nem késed le a géped.-nyugtatott meg, vagyis csak nyugtatott volna, de nem igazán sikerült. Csak mentünk és mentünk, aztán egy nagyon ismerős helyen találtam magam. Beckyék házánál voltunk.
Nem tudtam mit kereshetünk ott, aztán egyszer csak nyílt az ajtó, és lám Becky volt az, két nagy bőrönddel a kezében.
-De...de...de...hát...-dadogtam meglepődve.
-Igen Kendra Becky veled utazik Londonba mivel apád két jegyet küldött és én megyek így átadtam titokban Beckynek -magyarázta meg anya.
-De én miért nem tudtam róla?
-Mert meglepetésnek szántam remélem sikerült.
-Hát persze hogy sikerült, nagyon is.
Ekkor jött oda Becky az autóhoz.
-Szia.-köszöntem
-Szia, ugye nem haragszol hogy nem szóltam neked??-kérdezte félve.
-Hát persze hogy nem, csak azt nem értem hogy akkor miért búcsúztál el a tegnap...
-Csak azért hogy nem vegyél észre semmit az egészből.
-Aha... értem ez sikerült és tényleg nagyon meglepődtem, ez a legjobb meglepetés...nem tudom elhinni!!!!-ujjongtam.
-Én sem hiszem el,hogy mehetek annyira hihetetlen.
-Nekem mondod. Végre láthatom apát olyan hosszú idő után, és még te is jöhetsz velem. Ez lesz életem legjobb nyara!!!
-Az bizony, csak annyira furcsa lesz.
-Mi? Mi lesz olyan furcsa??-Kérdeztem meglepődve.
-Az hogy olyan hosszú időn keresztül távol leszek a szüleimtől annyi idegen ember között, de legalább te ott leszel velem!:)
-Igen mi mindig ott leszünk egymásnak, mint legjobb barát nők.


-Indulhatunk??-szakított félbe anya.-Ha nem sietünk lekésitek a gépet!!
-Igen csak még egy perc, míg Becky is elbúcsúzik.
Rendben.-egyezett bele anya.
Megvártuk míg Becky is elbúcsúzott, aztán elindultunk a repülőtér felé...

1. Készülődés

        

    Nagyon kezdő vagyok még, így sokat számítanak a komentek. Lécci ha elolvassátok írjátok le mit gondoltok róla jót-rosszat egyaránt.

   kicsit rövidre sikerült az első rész, de azért remélem hogy tetszeni fog...Jó olvasást!!

  -Ébreeesztőőő Kendraaa-rohant be anya a szobámba.

  -Jó csak még öt perc és kelek...

 -Semmi öt perc már 10 óra és még pakolnod is kell-parancsolt  rám.

 -Jajj...tényleg már kelek is-modtam és kimásztam az ágyból.

    Ekkor jöttem rá, hogy még csak egy napom mielőtt elutazok apához.

  Apa ás anya még kiskoromban elváltak, így nagyon keveset találkoztunk, ezért is töltök ott egy egész hónapot a nyáron.

 Felkeltem, felöltöztem és neki fogtam pakolni két nagy böröndbe a cuccaimat. Nem tudtam pontosan hogy milyen az idő arra fele ezért rendesen bepakoltam.Mindkét börönd megtelt mire mindent bepakoltam amit akartam.Már délután volt mikor végeztem. 

Egyszer csak csöngött a telefonom és a legjobb barátnőm Becky volt az. Elhívott a kedvenc kávézónkba hogy még egy kicsit beszéljünk mielőtt elmegyek.

***** A kávézóban *****                                                     

Mikor a kávézóba értem Becky már várt és a nyakamba ugrott:

-Jajj Kendy annyira fogsz hiányozni nekem ugye tudod??

-Persze hogy tudom, de te is nekem nagyon!!!!-borúltam a nyakába.

-Reméltem is.-mosolygott pimaszúl-De ugye tudod, hogy minden nap beszélnünk kell? 

-Hát persze megígérem hogy mindennap írok és ha tudlak hívlak is.-nyugtattam meg. 

Ezután még hosszú órákik beszélgettünk majd elbúcsúztam és... és könnyek között hagytam ott a kávézóban.

Már késő volt mikor hazaértem, anya már le feküdt. Így aztán én is felmentem a szobámba letusoltam és lefeküdtem. Bekapcsoltam a tévét épp az egyik kedvenc filmem ment. Néztem...néztem aztán elnyomott az álom. De már idelye is volt aludnom mert hosszú nap elé néztem..... 

Bevezetés:D

Ez a történet egy 18 éves lány Kendra kaladjairól szól, aki a nyári szünetben elutazik rég nem látott apjához Londonba. Itt rátalál az igaz szerelemre de még addig sok  mindenen kell keresztűl mennie. remélem hogy tetszeni fog, mert még nem ilyen történetet ezért kérlek komizzatok jót rosszat egyaránt...Jó olvasást...:)